Forex titkok 2/3

ECN (Electronic Communication Network), DMA (Direct Market Access), STP (Straight Through Processing), DD (Dealing Desk), NDD (Non Dealing Desk) és még kitudja milyen más egyéb rövidítésekkel versenyeznek a brókercégek, hogy becibálják a földi halandót a Forexes játékba. Ötletes fogás. Mint az “Istenek a fejükre estek” filmben ledobták a Coca-Cola üveget a Kalahári sivatagba ahol a busmanok minden elképzelhetőt és elképzelhetetlen csináltak vele (volt egymás fejbevágása is).  Ezek a rövidítések is úgy működnek mint az a ledobott üveg. Elég csak beleolvasni egy FX-es fórumba: 1000 féle eltérő vélemények, véget nem érő viták és néha megtörténik az egymás fejbe vágása is.

Először is két fajta piac és annak hibridje létezik. Az egyik az ún “order driven market”, ilyen például a BÉT-en a magyar részvények piaca ahol árjegyző nélkül a vevők és az eladók megbízásai jelennek meg és egyezés esetén kerülnek végrehajtásra. Többször történt már, hogy hazai szakértőnk úgy fejezte ki magát a médiában, hogy az “OTP jegyzése”… stb. Ez alapból hibás ugyanis “order driven market”-ről van szó.

Vissza a lényeghez: A másik típusú piac az ún. “quote driven market” ahol egy vagy több árjegyző (market maker) folyamatosan vételi és eladási árakat jegyez. Likviditást ad (már amikor nem kopik le a volatilitástól megrettenve). Az árjegyző  profitja elsődlegesen a jegyzett vételi és eladási ár különbsége (spread). Ha megnézzük a mai modern devizapiac gyökereit, a szabadban felállított asztalon folytatott pénzváltást, akkor a lényeget tekintve nem sok minden változott az elmúlt néhány ezer évben. Régen is és még mai is a devizapiac elsősorban egy quote driven piac. A római korban is  szépen oda lehetett menni a főtér melletti egyik asztalhoz (vagy a templom mellé ami nem volt javasolt mert benne volt a pakliban, hogy felrúgja valaki)  pénzt váltani.  Akkor is úgy jegyeztek, hogy magasabb volt az eladási ár és alacsonyabb a vételi ár. /Kép: Római pénzváltók/. Abban az időben is valószínűleg voltak befolyásosabb váltók akikhez többnyire igazodtak a többiek. Ma sincs ez másképp. A kb. 10-15 legnagyobb bank jegyzései határozzák meg az árfolyamokat. Ők a fő likviditás adók (Liquidity providers, Továbbiakban: LP). Pár név: Deutsche Bank, Barclays Bank, Citi Bank, Morgan Stanley, HSBC, JP Morgan, Commerzbank stb. Többnyire ezeknek a bankoknak jegyzései jutnak el a közvetítőkön keresztül a kisbefektetők monitorjára. A kisbefektetőknek kínált ECN – ek úgy vannak bemutatva, mintha egy olyan helyen kötnének ahol a befektetők megbízásai találkoznának (matching) és ezáltal megszületik a “nagy” ügylet. Szó sincs erről. Az esetek legnagyobb százalékában valamelyik fő LP – nek a jegyzésén teljesül a megbízás. Gondoljunk csak bele, hogy egy pár milliárd USD napi forgalmat lebonyolító ECN – en mekkora a valószínűsége annak, hogy minden devizapár minden egyes felvillanó árfolyama mögött egy másik kisbefektető megbízása álljon. Nem sok. Itt azonnal meg is kell jegyezni, hogy a devizapiac szereplőit két csoportra lehet osztani, a már említett likviditást adókra (Liquidity providers, LP) és likviditást vevőkre (Liquidity takers, LT).  Amikor meg azt mondják, hogy “No dealing desk” (NDD) akkor az egy nonszensz mert mindig van egy dealing desk valahol a lánc végén a likviditást adónál (LP). No de haladjunk és nézzük meg, hogy mi a helyzet az agyonemlegetett ECN – ekkel. Az alábbi ábrán  látható a devizapiac nagyon leegyszerűsített és a teljesség igénye nélküli felépítése (a főbb szereplőkkel) az árjegyzés szempontjából:FOREX market 1

Az ECN szíve egy sima aggregátor (aggregálja a különböző LP – től bejövő árakat), egy  nem túl bonyolult szoftver. Manapság már az ember fejéhez vágnak egy ilyen szoftvert, ha FX brókercéget akar nyitni. Sőt olyan szolgáltatásból is van bőven ahol cakli-pakli a jogi hátteret is mellérakva honlappal együtt kulcsrakészen meg lehet venni egy FX brókerbizniszt.  Az ECN úgy kerül leszállításra, hogy már a  likviditást adó bankok illesztése is kész. (Nem részletezem, hogy miként működik a bankokkal való szerződéskötés, az elszámolás stb. mert arra egy külön fejezet sem lenne elég). Természetesen vannak olyan esetek, ahol egy cég saját maga fejleszti ki a saját aggregátorát. Most pedig jön az izgalmasabb része az ECN történetnek:

Az aggregátor szoftvert kismillió módon lehet állítgatni és felhasználni. A bejövő árak mennyisége és a változások sebessége olyan nagy, hogy a kereskedési felületek emberi felhasználóinak számára lassítani kell. Például lelassítják úgy hogy 100 ms-ként (ezred másodperc) frissülnek az árak. Ismert, hogy az embernek mire meglátja az árat és megnyomja a buy/sell gombot kb. 300 ms-re  van szüksége. Még a 100 ms – os villogás is nagyon gyors. Más szóval: sokkal nagyobb és gyorsabb az a környezet amit a végfelhasználó lát. A nem HFT kereskedők számára ez egy kicsit olyan mint napszemüvegben barangolás egy nagyon sötét szobában ahol néha-néha felvillan a lámpa.  Ja és a sötétben kiosszák a füleseket. Biztos most sokan mondják, hogy a Metatrader robotja ott van sebességben. Hát nincs, de méghozzá nagyon nincs ott.

Az aggregátort lehet úgy is működtetni, hogy az LP – től bejövő árakból az operátor (Pl: brókercég, vagy retail bank) saját maga jegyez árat az ügyfeleinek. Ezt szokták a DD (dealing desk) modellnek is hívni. Ilyenkor aztán “minden belefér” az állítgatásokba. Például az ügyfél boldog, hogy milyen jó a brókercége mert 1 pip EURUSD árat jegyez. Csak azt nem látja, hogy az egész bid/ask mondjuk feljebb vagy lejjebb van attól az ártól ahol majd a megbízását végre fogják hajtani. Például az ügyfél elad 1.2951 – en az aggregátor meg elad 1.2950 – en. Kockázatmenetes profit az aggregátor üzemeltetőjének. Ezt a technikát hívják “skewing” – nek. Amikor az összes ügyfél nettó pozíciója long akkor lejjebb csúsztatja a szoftver a jegyzéseket, mivel előbb vagy utóbb a net longokat zárni kell. Net short esetén pont fordítva működik a dolog. A skewing – ben is benne van az idő késlekedéssel való játék, de még lehet fokozni…. Sőt trükkök százait tudja egy jó aggregátor. Manuálisan vagy automatikusan tovább lehet engedni a kisbefektető megbízását az LP – hez, ha az nem megfelelő az operátornak stb. Fontos megjegyezni, hogy nem bűntényről beszélünk itt. A devizapiac egy OTC piac és nincs előírva, hogy így vagy úgy kell jegyezni az árakat. Jegyzik, és a vevőnek vagy kell vagy nem. Az viszont már egy saját döntés, hogy milyen típusú szolgáltatást választunk.

A másik modell az NDD (no dealing desk) model. Sokszor megkapja a STP (straight through processing) jelzőt is arra utalva, hogy minden OK mert azonnal beavatkozás nélkül teljesül az ECN – n bevitt megbízás. Húúha! (amúgy az STP a bank szektorból jön és nem pont erre értik, de mindegy)  Jobb híján, mivel nincs felügyeleti kontroll tételezzük fel, hogy egy nagyon rendes ECN operátorról van szó . Meglátjuk a jegyzést és elküldjük a limit megbízást. Végigmegy a ECN – n és eljut az LP (bank vagy egy HFT) cég dealing desk – jére (mindíg van dealing desk) az LP megnézi, hogy neki megfelel – e vagy sem. Ha nem akkor visszautasítja (reject order) és nincs teljesülés. Ezt hívják “last look provison” – nak. Főleg nagy ráncigálások idején tud nagyon kellemetlen lenni.   Ez csak az egyik példa arra hogy, hiába van NDD, STP, ECN, reklámozva, egyáltalán nem biztos, hogy a “küzdőtér” mindenki számra egyenlő feltételeket biztosít.

Biztos sokan mondják, hogy ezredmásodpercek meg egy pip-ek, kicsit itt vagy ott teljesül a megbízás.. Na és? Minél rövidebb távon kereskedik valaki és minél nagyobb tőkeáttéttel annál kevésbé “na és?”. Végképp nem “na és?”, ha egy nagy hatású hír hatására a teljesülést a világ végéről hozzák vissza.

Folyt köv.

Kategória: Forex | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.