Kockázat

KockázatHa valaki megkérdezné, hogy a befektetéseknél mi az Alfa és az Omega akkor az egyértelmű válasz a KOCKÁZAT és annak a kezelése lenne. Az elvárás pedig az lenne, hogy végre ebben a blogban olyan chartok jelenjenek meg ahol be vannak rajzolgatva a stop szintek. A fogalom sokkal mélyebbre nyúlik és a rajzolgatással csak én is rápiszkítanék arra az asztalra amit már mások amúgy is kellőképpen összekoszoltak. Ha valaki nem szeretné, hogy feltöröljék vele a Forex vagy más piac parkettjét akkor talán ez a bejegyzés segítség lehet.

Még évekkel ezelőtt történt, hogy egy hosszabb útra repültem. Már a felszállás is problémás volt. Durva befékezés mert majdnem rossz utat választott a pilóta a kifutóhoz. Recsegés ropogás.. stb. Mondtam is, hogy na ez jól kezdődik. Közvetlen környezetemben jól ismert, hogy tartok a repüléstől. Felszállás előtt a váróban mindig megmustrálom a pilótát aminek nem sok értelme van. Természetesen a gépbe szállás előtt keresem a repedéseket és minden szokatlant ami szintén csak egy önmegnyugtató pótcselekvés (habár…). Géptípus függő vagyok (Boeing 747 és a kisebb testvére a favorit) és izzad a tenyerem a felszálláskor. Sokan meg is mosolyognak, és javasolják, hogy nézzek utána a netten, hogy a repülés biztonságosabb mint autót vezetni … blablabla. Ezt mondani se kellett volna, mert ha valaki lemegy a dolgok mélyére akkor az én vagyok. A hosszú repülés két dologra mindenképpen jó volt. Először is rengeteg idő volt arra, hogy 10 ezer méter magasban, testközelben foglalkozzak a kockázattal. Kicsit olyannak éreztem, mintha a fejemmel a krokodil szájában a hüllő fogait számolgattam volna. Új dolgokat én sem találtam ki csak egyszerűen átgondoltam. Másodsorban az út alatt  fogalmazódott meg bennem, hogy ha ezt a repülést megúszom akkor mindenképpen újra  írni fogok. Na de vajon mennyire kockázatos a repülés? Maradjunk a repülőn és nézzük meg mit írt mondjuk egy ismertebb, pénzügyi honlap a kockázatról :

“A kockázat valamilyen várt eredmény bekövetkezése körüli bizonytalanság mértéke”

Hmm… Ránézve a repülőgép ablakaira talán kisebb a “bizonytalanság mértéke”, hogy kiszakadnak és azért zuhanjon le a gép, mint mondjuk elmenjen a hidraulikája és azért. Azonnal felmerül a kérdés, hogy mennyiben érint engem a két eset “bizonytalansági mértéke” amikor az Atlanti Óceánban a fülem darabjain csámcsognak a halak… Nézzük most meg egy tőzsdeiskolás honlap magyarázatát:

– “Olyan környezet, amelyben egy esemény bizonyos valószínűséggel fordul elő, vagy ahol az esemény méretének létezik valószínűségi eloszlása”

Ajaj… Ezzel sem lennénk beljebb. Tételezzük fel, hogy ugyanakkora a turbina leszakadásának a valószínűsége és annak, hogy a stewardess meztelenre vetkőzik az utasok előtt. Gondolom nem kérdés, hogy hol lenne nagyobb a kockázatunk..

A KOCKÁZAT nem más mint a VESZTESÉG (sérülés, vmi ártalmas) LEHETŐSÉGE .

A kockázat nem maga a veszteség. Önmagában a veszteségről  annak bekövetkezte után beszélünk. Például ekkora vagy akkora veszteség ért (múlt idő). Valaminek a lehetősége sem jelenti a kockázatot. Például van lehetőség eltalálni az ötöst a lottón. A kettő (veszteség és lehetőség) kifejezetten együttes használata és összefüggése eredményezi a kockázat fogalmát.

A félreértések gyökere

A Fukushima-i atomerőmű építésekor megtörténtek a kockázati becslések és az a megállapítás született, hogy egy 5.7 méternél magasabb hullám valószínűtlen (nagyon csengős a hangzása az angolban:”unlikely”). Rendben, építettek egy 5.7 méter magas falat. Most az egy másik lapra tartozik, hogy kb 14 méteres volt a hullám ami kiváltotta a katasztrófát. A kérdés az az, hogy ha az 5.7 méteres fal mögött mondjuk egy csirke farm lett volna akkor is ugyanekkora lett volna a kockázat ? Ugye, hogy nem.

A legnagyobb tévedés a kockázattal kapcsolatban az,  ha kizárólag a lehetőség nagyságával, a valószínűséggel számolunk. A kockázat két tényezős és az alapforma így néz ki: Veszteség * Valószínűség = Kockázat

 A kockázattal való gyakorlati alkalmazások során a valószínűsítés olyannyira az előtérben, van, hogy gyakran megfeledkeznek a másik résszel a VESZTESÉG-el és annak mértékével. Úton-útfélen ha kockázatról beszélnek akkor szinte kizárólag csak valószínűsítenek. “Úgy éreztük, hogy kicsi a valószínűsége, nem szabadott volna megtörténnie” stb.. Félrevezető tud lenni, és már rég ideje lenne abbahagyni ezt a nonszenszt. kockazatkezelesKockázatos-e 10 km magasban repülni? Ezt a kérdést meg lehet közelíteni úgy  is, hogy összehasonlítjuk más közlekedési formákkal, amit meg is tesznek a légi közlekedés mellett érvelők.  De lehet úgy is közelíteni, hogy kicsi a valószínűsége, hogy lezuhanjon, de ha lezuhan 10 ezer méterről akkor az általam elszenvedett veszteség = a maximum (nincs két életem). Nem tudom, hogy megtörtént e már, hogy 10 km magasból, a lezuhanás után volt akit ne kiskanállal kellett volna összevakarni. Míg egy autóbalesetből lehet, hogy kikecmereghetek élve, pedig egy autóbaleset valószínűsége jóval nagyobb. Mi lenne, ha lezuhanás alacsony valószínűségének további csökkentésére való törekvés helyett mondjuk valamilyen ejtőernyős megoldáson törnék a fejüket, vagyis a veszteség mértékét csökkentenék? Erre már mások is gondoltak (lásd a képen). Ameddig nincs ernyő (vagy valami hasonló) a géphez csatolva addig a kedves utasok egy All In-t játszanak az úti céljuk elérése érdekében. Nem lenne menő reklám: All In with Easy Jet..

Kockáztatás a mindennapokban

Ember is, állat is nap, mint nap kockáztat, vállalja a veszteség lehetőségét céljainak elérése érdekében. Az ember, amikor lejött a fáról (persze ha igaz a történet) mondjuk azért, hogy igyon egy korty vizet, vállalta annak a lehetőségét, hogy a ragadozók felfalják. Ma sem teszünk másként, amikor egy liter tejért átvágunk az úttesten. Kockáztatunk, és vállaljuk annak a lehetőségét, hogy elüt egy autó és tesszük ezt azért, hogy a céljainkat elérjük, a példa esetében a szükségletünket kielégítsük egy liter tejjel. A tőkepiaci befektetések esetében sem más a helyzet.  A cél többnyire az, hogy nyereséget érjünk el és ezért vállaljuk a veszteség lehetőségét (lehetnek egyéb célok is, mint például a meglévő források, eszközök értékének megőrzése stb.). Továbbmegyek, ha a létünket a megszületésünk pillanatától számítjuk, akkor bizony attól a pillanattól kezdve beléptünk a kockáztatás világába és az első kockázat menedzserünk az édesanyánk, aki minden bizonnyal igyekszik elhárítani a ránk leselkedő veszélyeket. Akkor is kockáztatunk amikor kilépünk a fürdőkádból.

Kockáztatás a tőzsdén

Az általános probléma itt is az, hogy túlzottan nagy hangsúlyt helyeznek a valószínűsítés részre és a kelleténél jóval kevesebbet a veszteség mértékére. A hétköznapokra is és a tőkepiaci befektetésekre is igaz, hogy a veszteség mértékét csak a forrásaink kimerüléséig fokozhatjuk. Az is igaz, hogy a forrásaink végesek. Elveszíthetjük az ujjunkat a lábunkat, kiiktathatjuk a vesénk felét és még tovább folytathatjuk a kockáztatást, de csak a halál beálltáig. A befektetések során pedig ott ér véget a történet amikor elfogy a pénzünk. A forrásaink véges korlátja nagyban befolyásolja, hogy miként kockáztatunk.  A veszteség mértékét előtérbe kellene helyezni a valószínűség résszel szemben. A kockázatból a valószínűség részt szokták valamilyen valószínűség eloszlással behelyettesíteni.

Veszteség lehetőségeMilliónyian, milliónyi processzorral a nap 24 órájában dolgoznak a modelleken. Bármelyik modell bármilyen valószínűséget is dob ki, érdemes lenne feltenni mindent? Természetesen nem. A forrásaink, a befektetések során a tőkénk megőrzése az elsődleges szempont. Mindig az a legfontosabb kérdés, hogy ha veszítünk akkor mennyit és a veszteség milyen hatással van az összes tőkénkre? Ha a pénzüket elveszítjük, akkor a „játéknak vége”, és elfogy az a forrás, amivel nyereséget lehetne elérni. A tőzsdei befektetéseknél az a jó hír, hogy ha másra nem is de egy dologra lehet befolyásunk az pedig a veszteség mértéke. Amikor valamilyen befektetési termékkel, ötlettel megtalálják az embert és előkerülnek a valószínűségek, hogy a veszteségnek csak ekkora meg csak akkora az esélye, akkor valójában csak az ismeretlenről folyik a meggyőző csevegés… Mindig arra javasolt, fókuszálni, hogy mi van ha nem a várakozásoknak megfelelően alakulnak a dolgok és mi van akkor ha megtörténnek azok a dolgok amiket semmiképpen nem szerettünk volna, hogy megtörténjenek?

Vicc de igaz: Kezdő brókerként dolgoztam. Kezdtek bejönni a reggeli telefonok..

Ügyfél: Mivel tudnánk ma nyerni ?

Én: Mennyit tudnánk veszíteni ?

Ügyfél: Te hülye vagy ?  

Marketingosnak, biztos igen …. :)

Linkek:

http://aviation-safety.net/index.php

http://planecrashinfo.com/cause.htm

Kategória: Tőzsde ABC | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.