Információ

Kommunikáció

A Kaszinó és tőzsde cikkben már érintettük, hogy az árfolyamok nem úgy néznek ki mintha a kaszinóban generálták volna, pénzérme feldobással. De akkor mi mozgatja az árfolyamokat ? Ez a kérdés is túl van misztifikálva. Egyszer egy hatékony piac elméleteket valló szakember írta, hogy ez az “1 millió dolláros kérdés”. Dehogy az, és ráadásul pont a hatékony piac elméletének nagypapája Louis Bachelier (1870-1946) matematikus adta meg a választ az egyik kijelentésében. Más szóval nem kell a zavarosban halásznunk.

Louis Bachelier 70 évvel Eugene Fama előtt kimondta, hogy “There is no useful information contained in historical price movements of securities” – “A múltbéli árfolyamváltozások nem tartalmaznak használható információt” (értsd: a jövőre vonatkozólag). Most az nem fontos, hogy 65 -évre rá újra fel lett fedezve a gondolat, és fő eleme lett a közgazdaságtannak. Izgalmasabb ennél, hogy tulajdonképpen ez a megállapítás verte bele a koporsószöget a technikai elemzésbe. Technikai elemzők körében elfogadott vélemény, hogy aztán Daniel Kahneman és Amos Tversky húzta ki a szögeket azzal, hogy a behavioral finance -al fenékbe rúgták a homo economicust.  Ezért van a technikai elemzők zászlaján nagybetűkkel: Behavioral Finance.

Az árfolyamváltozás folyamata (közérthetően)

Dönteshozatal

Valóság
Az ábra első lépcsője a „valóság”. Távol álljon, hogy bármilyen filozófiai magyarázatba keveredjek, és ha csak a pénzügyi piacokra gondolunk, akkor talán a gazdasági „fundamentumok” szó lenne a célratörőbb. Azonban tudni kell, hogy az árfolyamok változására nem csak elszigetelten a gazdasági fundamentumok, hanem minden más is hatással van. Például, valamilyen mezőgazdasági termék árfolyamát nagyban befolyásolhatja az időjárás, egy részvény árfolyamát, mondjuk egy politikai döntés stb. A valóság folyamatos változásban van és nehéz, de inkább értelmetlen lenne bármilyen fix pont, vagy állandóság keresése.

Információ
A valóságról információt alkotunk melyeket két csoportra lehet osztani. Az első az objektív amikor kifejezetten számadatokról beszélünk. Ilyen adat mondjuk egy inflációs érték vagy egy munkanélküliségi adat stb., és elsősorban maga az árfolyam. Az ENRON esete azért volt annyira súlyos mert a döntéshozatali mechanizmus alapjait rengette meg azzal hogy, kiderült, hogy az objektív is lehet nem objektív. Az információ másik csoportja, a vélemények, különböző elemzések stb. már szubjektív. Ide tartozik az is amit szomszéd néni mondott, mégpedig hogy a fia aki a Richter büféjében dolgozik azt hallotta a főnökök beszélgetésekor, hogy valami új szuper gyógyszerrel jönnek ki. Erre a hírre lehet, hogy a néni egy vevőt csinált a szomszédjából ami akár számottevő hatással lehet a Richter árfolyamára. Valószínűsíthető, hogy egy jegybank elnöknek vagy egy ismert gurunak a véleménye nagyobb hatást fejt ki mint a szomszéd néninek a sztorija.

Információs csatornák
Az információ útra kel és különböző csatornákon, változó hatékonysággal eljut a piaci résztvevőkhöz. Ilyen csatornák az újság, internet, tv, stb. és a beszéd is. Algoritmikus kereskedésnél meg a kábelek.

Kiértékelés
Különböző módszerekkel a megszerzett információk kiértékelésre kerülnek. Ilyenek a fundamentális elemzés, technikai elemzés, egyéb más statisztikai eszközök. A két legismertebb módszer a fundamentális és technikai elemzés. Nagyon populáris a két módszer ötvözete az ún. techno-fundamentális elemzés. A befektetők szívesen olvassák, mert rendkívül meggyőző, amikor egy piacról alkotott vélemény, jól mutató árfolyamgörbékkel, indikátorokkal van megspékelve. Egyéb statisztikai eszközök is alkalmazhatóak melyek többnyire szerves részei valamilyen algoritmikus kereskedési stratégiának.

Döntéshozatal
A kiértékelés után a befektető alapvetően 3 döntést hozhat. Vétel, eladás vagy nem csinál semmit. A pozíció tekintetében létrehozhat piaci kitettséget, megszüntetheti, növelheti, csökkentheti azt, vagy nem változtat a meglévőn. A döntést nagymértékben befolyásolja a rendelkezésre álló tőke, a meglévő pozíció és az alkalmazott stratégia. Pl.: hiába jön egy jó hír az OTP-vel kapcsolatban, amikor a befektető minden pénze már az OTP részvényekben van – ebben az esetben már biztos nem lesz ott a vételi oldalon -. Vajon a döntéseink racionálisak? A fentebb már említett Daniel Kahneman és Amos Tversky tudományos munkái világítanak rá, hogy az emberek többnyire nem racionális döntéseket hoznak. Emellett a régi döntéseik tapasztalataiból rendre hibás következtetéseket vonnak le, ami nagyban megnehezíti a helyes tanulságok levonását és azok felhasználását a jövőbeni döntéseik meghozatala során. Az algoritmikus kereskedési rendszerek egy előre lefektetett szabályrendszer alapján hozzák meg a döntést. Az ilyen rendszerek egy külön fejezetet érdemelnek, de itt is megtörténik az információ kiértékelése, a döntéshozatal, majd a fejlettségtől és az engedélyezett szabadságtól függően a végrehajtás.

Végrehajtás
A végrehajtás inkább a technikalitásról szól, emberi végrehajtás esetén két fő típusa van. Az egyik az elektronikus kereskedési felületet igénybe vevő végrehajtás aminek a sok előnye mellett lehet az a hátránya, hogy a befektető a személyiségétől függően az elszigeteltség érzésével szembesülhet. A másik, pedig a hagyományos brókert felhívó betelefonálós megbízás. Ez a módszer lassabb, és hamis biztonságérzetet adhat azzal, hogy „többen vagyunk”. Lehet segítség a több szem többet lát, de az döntéshozatalhoz tartozik.

Árfolyamváltozás
A végrehajtás vételi vagy eladási akcióban jelentkezik a piacon és amelyik az erősebb lesz (tőke szempontjából), abba az irányba fog elmozdulni az ár. Precízebben: árfolyamváltozásról csak akkor beszélhetünk ha több mint egy mintát veszünk, és a minták között árkülönbözet van. Maga az árfolyam egy múltbeli esemény ahol a vevő és az eladó „egymás kezébe csapott”.

Visszacsatolás
A folyamat komplexitása igazán csak ott kezdődik, hogy az árfolyam vagy árfolyamváltozás egyszer visszacsatolódik a „valóságba”. Példa: Az USA háztartások nagy százaléka részvényportfolióval rendelkezik. Ha az árfolyamok esnek, akkor a portfólió értéke csökken, és a háztartások csökkentik az egyéb kiadásaikat, ami a mértéktől függően hatással van a gazdaságra. A másik visszacsatolás pedig egyenesen az információba megy. Nem mindegy a kiértékelés és a döntés meghozatala szempontjából, hogy mi az árfolyam és/vagy milyen árfolyamváltozás történt. A visszacsatolások egy körkörös folyamatot alkotnak.

KONKLÚZIÓ

Az árfolyamváltozás folyamata egy olyan visszacsatolt rendszer, amely folyamatosan van táplálva az új információkkal. Ez nem egy statikus építmény, amelynek valamilyen fix pontja van, ahonnan tart valahová. A piac több mint valószínű, hogy egy nemlineáris dinamikus rendszer (http://en.wikipedia.org/wiki/Dynamical_system). Nagy tévedés azt gondolni, hogy ez egy törvényszerűségek nélküli nagy zűrzavar. Csak arról van szó, hogy az ilyen rendszerek jövőbeni állapotát rendkívül nehéz, ha egyáltalán lehetséges, meghatározni. Jellemzője az is, hogy egy jelentéktelen információ a bemeneten akár hatványozott változásokat idézhet elő a kimeneten.

Az emberi elme „rendrakó”, mindenben a szimmetriát a leegyszerűsített rendet keresi. Elég, ha megnézzük az alkotásaink többségét, gyakori az euklideszi formák ismétlése. A kisgyermek első rajzolt fenyőfája is inkább hasonlít egymás alá rakott háromszögekre, – melyek szimmetrikusan helyezkednek el a jobb és a bal oldalon -, mint egy igazi fenyőfára. Abban a pillanatban, hogy valami komplex bonyolult dologgal, problémával találkozunk, általában a rend nélküli káoszt látjuk és igyekszünk valami képlet vagy elmélet korlátai közé préselni. A természet alkotásai legalább 95%-ban aszimmetrikusak és nem euklidesziek. Egy árfolyamgörbében és egy futónövényben is több a közös, mint az árfolyamgörbében és a háromszögben.

Mozgásban

Kategória: Tőzsde ABC | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.