Devizahiteleseknek ciprusi párhuzam

Svájci hitelVan jobb dolgom is, mint gazdasági hírekre pazaroljam a drága időm (elég ránézni az árfolyamokra) és munka közben is inkább történelmi vagy természetfilmeket nézek. Vezetés közben véletlenül elkapott egy rádió beszélgetés és azonnal kinyílt a bicska a zsebemben. Nem  ez a cikk volt betervezve, de a devizahiteles áldozatokra gondolva nem hagyott nyugodni a dolog. A rádióban a ciprusi témáról folyt a beszélgetés. A hozzáértő vagy legalábbis annak tűnő mesélte, hogy a ciprusi bankok vagy valamilyen szervek azt mondták, hogy a betétesek akiktől most elveszik a pénzük egy részét azok évekig azért kapták a magasabb kamatot mert vállalták a magasabb kockázatot. Szakmailag helyes az a megközelítés, hogy magasabb hozam = magasabb kockázat.
Ezzel az ügy (egyoldalúan) le is lett egyszerűsítve:

  • hitelezőre, aki odaadja a pénzét ezzel vállalja a kockázatot. Cserébe kamatot kér (ebben az esetben a betétesek).
  • hitel felvevőre aki megkapja a pénzt és cserébe fizeti a kamatot + értelemszerűen a tőkét (ebben az esetben a bankok).

A  veszteség lehetősége (kockázat) a ciprusi esetnél már nem csak lehetőség, hanem beteljesült valóság lett mert beütött a mennykő. A hitelezőnek (betéteseknek) a magasabb kamatért be kellett vállalni a veszteséget.

A párhuzam:

A bankok odaadták a deviza alapú hitelt és évekig azért kapták a magasabb kamatot mert vállalták a kockázatot. Ebben az esetben sem mások a törvényszerűségek, vagyis magasabb hozam = magasabb kockázat. A helyzet itt sem más mint fent, csak a szereplők cseréltek helyet és itt is egyszerűsítsük le:

  • hitelezőre, aki odaadja a pénzt ezzel vállalja a kockázatot és cserébe kamatot kér (ebben az esetben a bankok)
  • hitel felvevőre aki megkapja a pénzt és cserébe fizeti a kamatot + értelemszerűen a tőkét (ebben az esetben a lakosság)

A  veszteség lehetősége (kockázat) a hazai devizahitelesek esetnél már nem csak lehetőség hanem beteljesült valóság lett mert itt is beütött a mennykő. A hitelezőnek (bankoknak) a magasabb kamatért be kellett vállalni a veszteséget. Jaj elnézést! A szimmetriának ez az oldala, hogy a bankoknak “be kellett vállalni a veszteséget” a hazai devizahitelek esetében elmaradt. Vagyis elmaradt volna, ha nem kényszerítette volna némi részvállalásra a bankokat az Orbán kormány, amiért  Brüsszelből meg itthon balról is agyon lett kritizálva. Nem vagyok valami nagy politikai szakértő de ha nem tévedek akkor más országokban pont a bal oldal szokott olyan lépéseket tenni mint amilyeneket itt a jobb tesz. Hazánkban a bal mintha szereptévesztésben lenne.. No de mindegy vitatkozzanak ezen azok akiknek energiájuk meg idejük van rá.

Konklúzió

Ebben a cikkben nem azzal foglalkozom, hogy helyes vagy nem helyes hozzányúlni a betétekhez. Több szempontból is elég csúnya munka volt a ciprusi eset. Kíváncsi lennék, hogy ezt meg mernék-e tenni tőlünk nyugatabbra? Biztos nem. Az érem másik oldala viszont az, hogy elképzelhető, hogy a betétesek ezzel úszták meg a teljes tőkeveszteséget. Külön cikket érdemelne a kérdés megvitatása, de hamar eljutnák a kockázat alapjaihoz. A konklúzió pedig az lenne, hogy a bankban “biztonságban” elhelyezett pénzek is ki vannak téve a veszteség lehetőségének (kockázatnak). Amúgy nincs ebben semmi új és mint azt már említettem, akkor is kockáztatunk amikor kilépünk a fürdőkádból.

Ami valójában nem hagyott nyugodni az a kettős mérce. Ha az állam vagy a bank a hitelfelvevő akkor érvényesítésre kerül a “magasabb hozam = magasabb kockázat” és az esetleges veszteséget nyelje be a betétes, a lakosság. Ellenben ha a hitelfelvevő a lakosság (pl: Bíró Ica -hajrá!-) akkor a “magasabb hozam = magasabb kockázat” már nem érvényes és a bank v. állam már nem kíván vállalni semmiféle kockázatot és az esetleges veszteségeket. Ilyen esetben ugye azt lehet hallani, hogy bankrablás, fosztogatás stb. Ha a jónép tartozik akkor kicsavarni mint a citromot, ha meg neki tartoznak akkor közgazdászkodjon és viselje a kockázatot.

Nem tudom mennyire igaz az amit a rádióban beszélő mondott. Ellenben, ha hivatalos a ciprusi vagy EU állásfoglalás és kommunikáció, hogy a betéteseknek azért kell most lenyelni a veszteséget mert magasabb kockázatot vállaltak a magasabb kamatért akkor a devizahiteles érdekvédelmi szervezetek már írhatják is a levelet Brüsszelbe:

Tisztelt Brüsszeli Döntéshozók !

Mi Magyar devizahitelesek (koplalunk, megfagyunk) szintén bajba kerültünk  mint Ciprus meg a ciprusi bankok. Ezért szíveskedjenek nekünk is mentő csomagot küldeni alacsony kamattal. A csomagért cserébe kérjük, hogy minket is kötelezzenek arra, hogy ne adjunk vissza egy bizonyos részt abból a pénzből amit a bankok nekünk odaadtak. Mi már meg is szavaztuk.

A kettős mérce elleni közös küzdelem jegyében várjuk konténerekben a pénzt meg a határozatot.

Köszönettel

Jolánka

Kategória: Nagy képtelenségek
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.