Black Swan

fekete hattyúA Black Swan – Cygnus atratus (fekete hattyú) ma már szinte elengedhetetlen része a tőzsde elméleti folklórnak. Azáltal, hogy a Nassim Taleb ezzel a címmel írt könyvet, végre köztudatba került a matematikusok és fizikusok által már régóta ismert dolog. Köszönjük neki. Ha valaki azt mondja, hogy olyan világban élünk ahol az események szórása inkább leptokurtikus  akkor a tőzsdeközönség érdeklődése = nulla. Ellenben ha valaki nagyot nyert a 2008-as válságban és ír egy könyvet aminek az a címe, hogy “Black Swan” akkor az érdeklődés = ∞ .

A tőzsdézőket is simán két csoportra lehetne osztani a black swan mentén. Az egyik a többségben lévő Anti Black Swan-ok. Többnyire ilyen a befektetési ipar hírportálokon is gyakran megjelenő  meggyőző arcképcsarnoka melynek egyszerű üzenete az, hogy ezért vagy azért ez vagy az várható a gazdaságban, a piacon stb.  A másik a kisebbségben lévő Pro Black Swan társaság melynek nézeteit képviseli ez a blog is. Fehér holló az aki nálam ultrább Black Swan Fun :)

Az “ép testben ép lélek”, “kenyeret és cirkuszt” szállóigék Decimus lunius luvenalis (Juvenal) római költőtől származnak. 6. szatírájában a tökéletes feleségről írja : “ritka madár  a földön mint amilyen ritka a fekete hattyú” , vagyis szerinte nincs ilyen. A fekete hattyút használta összehasonlításnak  mert a rómaiak számára csak fehér hattyú létezett. A “black swan” vagy a “ritka madár” szállóige Európa szerte elterjedt… Londonban a 16.-k században Juvenal kifejezését nagyon gyakran használták arra ami nem létezik. Egyszerűen csak annyit mondtak, hogy ez egy “fekete hattyú”.  Majd egy holland felfedező 1697-ben Nyugat Ausztráliában látott egy fekete hattyút és az 1600 éven át elfogadott nézet egy pillanat alatt összeomlott! Ez volt az 1600 éves nagy pofára esés.

Black Swan eseménynek 3 fő jellemzője van:

  1. Az esemény nem jelezhető előre, meglepetésszerű, váratlan.  Fontos, hogy az érintett megfigyelő számára.. Pl: A pulykának váratlan és meglepetésszerű amikor levágják, hisz egész életében “rendesek” voltak hozzá az emberek mert etették, gondozták. A hentesnek az eseményben nem volt semmi különös. –  ( a példa Nassim Taleb után)
  2. Az eseménynek jelentős következményei vannak.
  3. Az esemény megtörténte után az érintett(ek) úgy racionalizálja a történteket,  mintha az várható, kiszámítható és akár elkerülhető lett volna. (Abban az esetben  ha az érintett megfigyelőnek van vagy egyáltalán marad képessége a racionalizálásra az esemény után.)

pulyka eseteA black swan eseményekre jellemző a kis valószínűség – nagy hatás (low probability – high impact) és minél valószínűtlenebb – annál nagyobb a hatás és minél nagyobb a hatás annál kevésbé előrejelezhető ha egyáltalán.  Nem a földtől elrugaszkodott elképzelés ez ha arra gondolunk, hogy mennyire lehetetlen feladat előrejelezni, mondjuk egy olyan eseményt ami még soha vagy 500 évenként fordul elő.

Üdvözölve Extrémisztánban:

– A penicillin feltalálása előtt az orvostudomány valószínűleg több emberrel végzett mint amennyit meggyógyított. A népi orvoslásban már ismert volt a különböző penészgombák gyógyító hatása, de a felfedezést Alexander Fleming skót kutató nevéhez kötik. A kutató egy kissé trehánynak volt mondható (laborban, nyitott ajtók ablakok stb.) 1928-ban a laborjában az egyik fedetlenül hagyott petri csészét megszállta a penész ami megölte a csészében lévő baktériumokat. Tény, hogy baktériumok elleni szer után kutatott, de a penicillin feltalálásához azért kellet a nem előre tervezett, előre nem látható véletlen. (A pozitív black swan-t szokták szerencsének hívni a negatív black swan-t meg balszerencsének.)

– Az internet gyökeres változást hozott. A komputeres hálózatot 1969-ben (érdekesség: internet “anyakönyvi kivonata”) nem azzal a szándékkal tervezték, hogy majd az emberiség életében egy gyökeres változást idézzen elő. Senki nem gondolta volna, hogy az utcán loholva gyorsan elküldünk egy email-t, megnézünk egy weboldalt stb. nem beszélve a gazdaságot és minden mást érintő hatásokról. Tipikus black swan.

– Az Első Világhábrú kitörésekor a szemben álló felek mind két oldalán az általános vélemény az volt, hogy egy rövid kalandról lesz szó.  “Mire a falevelek lehullanak, katonáink visszatérnek .. ” (mondta II. Vilmos császár). Gondolom ismerősek az olyan történelem szakmai értékelések amik így kezdődnek, hogy : “már 1914 elején is látható volt hogy a szemben álló felek ….. ” . Dehogy volt látható, csak a black swan esemény utáni racionalizálásról van szó.

– Feltehetően az Azték birodalom vezetése is sokat foglalkozott azokkal az ismeretlen tényezőkkel amik a birodalom vesztét okozhatták volna. Mondjuk a határokon túl élő más népek esetleges fenyegetései, katonai erejük, szándékuk stb. Az  Azték vezetők,  tudhatták, hogy mit tudnak (known know) a más népek szándékairól, felkészültségükről és azt is tudhatták, hogy mit nem tudnak (known unknown). Tudatában voltak, hogy nem tudják azt, hogy az ellenség milyen új békamérget használ  a nyílhegyre stb.  A probléma ott van, hogy van olyan is amikor nem tudjuk, hogy mit nem tudunk (unknown unknow !! ). 1519 -ben néhány fura figura partra szállt egy nagy de szintén fura csónakkal és aztán lerombolta az Azték birodalmat. Tipikus black swan.

– 1929, 1987 stb. tőzsde crachok, 2008-as pénzügyi válság mind mind black swan események utólagos “már látható volt”, “ezért vagy azért történt” racionalizálásokkal.

Értelmezés

Egy dinamikus rendszerben élünk amit próbáljunk most elképzelni úgy mint egy egymásra ható események bonyolult hálózatát.

hálózat1Képtelenség térben és időben lekövetni az összes folyamatot, megismerni az összes hatásmechanizmust és emiatt csak egy kis kémlelő lyukon (lásd: fehér kör a képen) látjuk a világot. A probléma ott kezdődik, amikor ebben a kis körben látható folyamatokra (pl. árfolyamokra mint lenyomat) illesztünk rá fixa ideákat, elméleteket (lásd: piros négyzet a körben).

hálózat2Black Swan az amikor a dinamikus rendszer által generált nagyobb hatást kiváltó esemény belép a fehér körbe és általában össze is töri a fixa ideákat. A gondolat további pikantériája, hogy az emberiség fejlődésben a nagy ugrások a váratlan eseményeknek és nem az ember által előre tervezett cselekményeknek köszönhetőek. Pl: Pestis járvány (black swan) >> kevesebb embernek nagyobb földterületet kellet valahogy megmunkálni >> eszközök fejlődése.

Mire jó ez ? :

Már a Black Swan könyv kiadása előtt is köztudott volt, hogy jóval nagyobb kockázatok vannak a tőzsdei befektetéseknél (és még sok minden más esetében) mint azt a normális eloszlás adná.

A könyv és ez az egész story arra is jó, hogy hátradőljünk és elkezdjünk másképp gondolkodni a környezetünkről és esetleg elkezdjük lebontani a körben lévő kis piros négyzetet. Nem egyszerű feladat de hasznos lépés. A fixa ideáktól, “megmondó” elméletektől egy tőzsdézőnek különösképpen nehéz megszabadulni. Az átlagosnál erősebb ego bebetonozza és rögzíti a kialakult véleményt, nézetet. Kifejezetten nehéz megválni attól a gondolatmenettől, hogy “a piac ezért vagy azért csinálta ezt; vagy ennek vagy annak kellene történnie”… Nem utolsó sorban nem egyszerű elfogadni az “én tudom mi a dörgés” egonak, hogy csak egy kis lyukon néz kifelé és a legnagyobb hatást nem az váltja ki amit ismer vagy amiről tudja, hogy nem ismer hanem az amiről semmit sem tud: az “unknown unknow”.

Kapcsolódó cikk a blogon

Kötelező olvasmány:

Kategória: Tőzsde ABC | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.