Spread – vaskos profithoz apró műhelytitkok

SpreadForex bróker választáskor szinte mindig az első kérdésnek azt teszik fel az emberek, hogy mekkora a spread. Nálatok mekkora, mert ott akkora..stb. Vannak honlapok, ahol táblázatba rendezve hasonlítják össze, hogy kinek mekkora és a változatosság kedvéért itt többnyire az tetszik ha minél kisebb. A spread verseny odáig fajult, hogy megjelent a nulla spread. Természetesen a felvilágosítás itt is elmaradt, de többnyire azért mert még azok sem nagyon értik ezt a “spread dolgot” akik az online forex platformokat az ügyfeleik orra alá tolják.

A szabályozott piacokon ahol valós tételek (ár, mennyiség) kerülnek ki az “asztalra” ott a spread változásának okait könnyű kideríteni. Az alábbi példában a spread = 10 /a legjobb eladói ajánlat (5120) mínusz legjobb vételi ajánlat (5110)/.  Tételezzük fel, hogy a piaci résztvevők olyan hírre várnak ami szerintük nagy mozgásokat fog kiváltani. Az eladó is meg a vevő is attól fél, hogy nagymértékben ellene fog majd billenni a kereslet-kínálat mérleghintája. Ezért mind a ketten kiveszik a megbízásaikat a könyvből és a következő alacsonyabb szintű vételi és magasabb szintű eladási ajánlat lesz a legjobb (ezek kerülnek a könyv tetejére). Értelemszerűen ezáltal a spread nagyobb lesz. A példában most mások is ezt teszik és a spread 10-ről 70-re növekszik (lásd táblázatban a 3.-k verziót).

Order bookHa kisebb mozgásokra számítanak a piaci résztvevők akkor az ajánlatok egymáshoz közelebb kerülnek (nem mindig kizárólag ez az ok, de ha ebbe is bele kezdenék akkor sose lenne vége ennek a cikknek). Az árjegyző az aki egy személyben ad vételi és eladási ajánlatot azért, hogy a két ajánlat közti különbséget mint profitot megszerezze sem tesz másképpen mint kiveszi vagy távolabbra módosítja mind a két ajánlatát ha nagyobb mozgásokra számít és közelebb, ha kisebbekre. A jövőbeni várakozás (future expectation) mellett a meglévő pozíciója (inventory) és a jelenlegi árfolyam határozza meg (current price) a döntéseit. Mint mindenhol máshol, itt is a kockázat a lényeg….. és bizony az ilyen normális piacokon az árjegyző is kockáztat amikor kirakja az ajánlatát a megbízási könyvbe. Valós tételek, azonnal köthető árakkal…. és természetesen az árjegyző is bukhat.

Na de kérem nem így működik a történet a lakossági forex platformokon ahol a spread egy más, inkább mókásnak nevezhető értelmet kap*:

Az Ábra 1.-en az órát nulla ezredmásodperccel (ms) indítjuk, amikor az árjegyző elküldi az ajánlatát. A BID=1.38743 az ASK=1.38748 a spread=0.5 pip. A kézi gombnyomogatás helyett most dolgozzon egy FX robot ami 10 ms távolságra van az árjegyző szerverétől. A robot 15 ms-kor elküldi az 1.38748 jegyzés ellen a limit vétel megbízást. Ekkor elkezdődik a várakozással terhes vak időszak.
Szépen bedöcög a robot megbízása az árjegyzőhöz, lásd “Vételi megbízás fogad”. 50 ms-nél megjelenik a bankközi piacon egy 1.38745 offer (lásd: BP ASK oszlop). Ha az árjegyző ezt megvenné és aztán teljesítene az ügyfélnek akkor csak 0.3 profitot érne el ami neki most kevés, mert a rendszere a példa kedvéért minimum 0.8 pip profitra van beállítva.  Tehát nem lesz teljesülés. Majd 100 ms-nél megjelenik egy 1.38740-es offer. A jegyző vesz 1.38740-n majd elküldi teljesítési üzenetet (elad 1.38748-n) és csak ekkor gyullad fel ismét a villany a robotnak.

Ábra 1.

FX Spread 1

Csökkentsük most a spread-et mert azt szereti mindenki. Ne is szórakozzunk sokat és legyen negatív, hogy hadd lássa a világ milyen “jók” az árak. Most úgy jegyzünk, hogy megfordítjuk a BID-ASK – ot és ezáltal a spread mínusz 0.5 pip lesz.
Nézzük mi fog történni: A normális piacon megjelenik 50 ms nél egy 1.38745 offer ami nem biznisz és nem lesz teljesítés. Majd 100 ms-nél megjelenik az 1.38740 ami kevés és ezért megint elmarad a teljesülés. (Ha visszaemlékszünk az Ábra 1.-re akkor 1.3740-en 100ms-nél már kimenekülhetett a vak időszakból a trader.) Majd 150 ms-nél jön az 1.38735 ami már OK és az 1.38743-n  lesz visszaigazolva a teljesülés.

Ábra 2.

FX Spread 2

Számított, hogy mekkora a spread? Csak annak tűnik, hogy igen, de valójában trader megbízása mind a két esetben egyformán 0.8 pip-el rosszabb áron teljesült (“off the market”). Csak annyi történt, hogy az ügyfél tovább lett várakoztatva, miközben a bankközi piacon is lejjebb kerültek az árak. Valójában az ügyfél sokkal rosszabbul járt a “jobb” spread-el, mert ugyanakkora 0.8 pip veszteségért kb. 30 % – al hosszabb ideig vállalta a kockázatot.

Ábra 3.

FX Spread 3Az Ábra 3.-on a bankközi piacon 1.38400-re zuhant az árfolyam amikor a megbízás 1.38743-on teljesült. Az 50 ezredmásodperc több várakozás 33.5 pip extra veszteséget okozott a tradernek. Lehetett volna jóval több is… Nesze neked alacsony spread. Nem is lenne semmi gond, ha a nagyobb kockázatvállalásért nagyobb lenne a profit potenciál. A helyzet azonban az, hogy a profit potenciál korlátozott, ugyanis ha a vak időszakban az árfolyam “elszáll” akkor az árjegyző vissza fogja utasítani a trader vételi megbízását. Nem hibbant meg, hogy 1.38743-on eladjon amikor Ő csak 1.3900-en tudna venni (lásd: Ábra 4.).

Ábra 4.

FX Spread 4

Ordít, hogy amikor a forex trader megnyomja a buy vagy a sell gombot akkor tulajdonképpen egy fedezet nélküli (naked option) opciót ír ki.  A prémium negatív (a példában 0.8 pip amivel a trader “off the market”) a kockázat korlátlan (az FX számlán lévő pénz erejéig), a lejárat pedig ismeretlen (akkor van amikor teljesít az  árjegyző). Észbontó!

Sokan mondják, hogy na és? “Kit érdekelnek a néhány száz ezredmásodpercek meg pippecskék amikor 4 órás meg napos chartokon dolgozok … stb. Nagyon nem mindegy, csak össze kell adogatni a sok kis várakozó vak időszakot amiből elég ha csak az egyikbe belesik egy nagyobb árfolyamváltozás a rossz irányba. Amúgy egy hosszútávú pozíciót is kell lehet így nyírni csak keveredjen a stop szintje a bankközi piaci árak közelébe.

A különböző árjegyzőktől lesznek az ilyen jegyzések becsatlakozva mondjuk egy ECN – be (aggregátor) amiről azt állítja a működtető, hogy már nem nyúl hozzá (STP). Szóval nem kell elájulni az ECN – es történettől, mert ott is fedezet nélküli opciót írt ki a trader amikor elküldi a megbízást (legyen az bármilyen order, stop, limit, market …). Amikor még a működtető bróker is beáll a jegyzések és az ügyfél közé akkor tudnak még rákerülni az Ő és a partnereinek az extra pipje amit érzékelni talán lehet, de a pontos méretét nehéz meghatározni. Nem tudni mekkora volt a jegyzők által adott spread… Mit lehet abból látni, hogy ha mondjuk egy 1 pip-es fordított spread-re rárak a bróker még másfelet? Csak annyit, hogy milyen jó mert csak 0.5 pip széles a spread.  Ha még a white label partner is rárakat egyet akkor is “csak” 1.5 lesz…. És a végén a brókereknek még lehet egyet Sünizni is. A sünözést már jellemzően nem az árjegyzők csinálják, hanem azok akik a lánc vége felé vannak…

Konklúzió:

Az olvasó számra a hozzáadott érték ebben a cikkben az, hogy végre tájékozódhatott arról, hogy mi a különbség a különböző típusú piacok spread-jei között. Az is láthatóvá vált, hogy a szabályozatlan piacon kereskedő trader ügyletei nem mások mint néhány tized, de akár egész másodpercekig tartó megúszások hosszú sorozata:
Megbízás elküldése>>megúsztam; megbízás elküldése>>megint megúsztam; megbízás elküldése>>ismét megúsztam, és így tovább és így tovább ameddig a korsó el nem törik.

Az is kiderült, hogy a szabályozatlan piacokon jegyzett spreadek inkább a sapkás nyúl esetére hasonlítanak. Ha nagy a spread akkor az a baj mert lehet, hogy túl sok extra pip lett rápakolva az árjegyzők áraira, ha meg túl alacsony akkor az a baj mert a megnövekedett várakozási idő extra kockázata sújtja a tradert. Ha van sapka, ha nincs sapka…

Az is látható, hogy a szabályozatlan OTC deviza platformokon nem a spread mérete hanem a végrehajtási idő hossza az ami jobb betekintést ad arra, hogy mivel is van dolga az embernek. Először a végrehajtási időre kellene rákérdezni és aztán a spread-re.

Értelemszerű, hogy devizával vagy bármely más termékkel csak olyan piacon érdemes kereskedni ahol valós árak vannak. A végrehajtás során a trader nem cipel a hátán olyan kockázatot amiért nemhogy neki fizetnének hanem Ő fizet érte.

Megoldás:

Ultra FX :)

*A fenti példák csak az alapelvet mutatták be. A cikk nem tért ki egy árjegyző rendszer teljes komplexitására (B-book; likviditás menedzselés stb.) ahol nem csak “off the market” teljesülhetnek az ügyfelek megbízásai.

 

Kategória: Forex | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.