Van amiért “bünti” jár…

Lack of knowledgeHiába tiltakozom, mégis rendszeresen bombáznak a népszerű pénzügyi hírportálokon megjelenő cikkek linkjeivel. Különösképpen borsódzik a hátam azoktól ahol az a gyakorlat, hogy a külföldi hírportálok anyagait magyar nyelvre lefordítják, majd felületesen egy kicsit belefirkálnak és aztán a forrás megjelölése nélkül mint saját irományt kiteszik az oldalukra. Az ilyen fordítós zsurnaliszta “meló” nem igényel túl sok energiát és emiatt önti magából a digitális szemetet és főleg ott népszerű ahol alacsony az idegen nyelveket beszélők aránya. A károkozás akkor kezdődik amikor mennyiségi alapon és jobb híján az izolált közösség elfogadja az ilyen portált mint szakmai etalont és elhiszi, hogy ablakot nyit neki a globális pénzügyi világra miközben még egy kulcslyukról sem beszélhetünk.

Tegnap kaptam egy régi barátomtól egy hazai linket azzal, hogy “azt kell mondanom neked, hogy ügyes”. Az átkozmetikázott, forrás megjelölés nélküli magyar nyelvű cikk kb. 2 órával azután jelent meg, hogy Reuters leközölte az egész story-t.  A kissé túlmisztifikált cikk témája a három magyar tőzsdés története akiket elkaszált az Angol Bíróság, árfolyam manipuláció miatt.  Valószínű, hogy a csak a hazai pénzügyi hírportálnak újdonság az alapjait tekintve ősrégi technika amit szerintem már Ötzi is ismert.

A lényege (leegyszerűsített verzió): Az ajánlati könyv valamelyik oldalát, a technikát alkalmazó Mr. J. telepakolja ajánlatokkal (az egyszerűség kedvéért most a vételi oldalt) meg akár vásárolgat is azzal a céllal, hogy más szereplők azt gondolják, hogy itt valami komoly vételi szándék van ami miatt az árfolyam valószínűleg emelkedni fog. Erre a beetetett szereplők elkezdnek vásárolni felhajtva ezzel az árfolyamot. A cselszövésben résztvevő Mr. K. meg eladogat a megemelkedett árfolyamon. Majd Mr. J. a könyvből szépen kiszedi a történet elején kamura berakott vételi megbízásokat (a puffert) és a vevők ott állnak a magasabb árfolyamon megvett “gagyival”. Alattuk meg a könyvben a csont üres vételi oldal. OK, nem csont üres csak gyenguska:) Látva a gyenge vételi oldalt a “gagyitól” meg akarnak szabadulni és a történetnek az a vége, hogy Mr. K. , az alacsonyabb áron mint ahol eladott visszavásárolja a “gagyit” és az árfolyam különbözetet meg bezsebeli.

Még a BÉT-en sem volt újdonság a pufferolás – már 15 évvel ezelőtt sem. A technikát még számtalan módon lehet színezni, többszereplőssé tenni stb. de a lényeg ugyanaz. Pacifistább alkalmazása a pufferolásnak amikor az ember a meglévő pozíciójából akar jobb áron kiszállni. A jelenben sem változott a trükk lényege, csak a technológia és emiatt a szereplők. Többnyire nem emberekkel, hanem robotokkal kell elhitetni, hogy valami nagy vételi (vagy eladási) szándék jelent meg.

Pl.: Az árjegyző robotok mindegyike figyeli azt, hogy mi történik az ajánlati könyv vételi és eladási oldalával és mechanikusabban, kiszámíthatóbban reagálnak az egyensúlyi változásokra. Alacsonyan kell tartania az egyirányú pozícióit (inventory) és ha kiüresedik alatta a könyv akkor nem sokat vacakol és kiszáll a “gagyiból”. Más robotok ugranak a megnövekedett aktivitásra, változásra stb. Jót tehet a trükk sikerért modjuk egy állküzdelem a könyv tetejéért… A modern kori pufferolással Mr. J. nem a fenti példában szereplő embereket, hanem a nem túl komplikált robotjával a szintén nem túl komplikált másik robotokat ülteti bele a “gagyi” – ba.

A technika angol neve “layering” és már egy jó ideje nem engedélyezett. Navinder Singh Sarao óta meg véres rongynak számít, még akkor is ha szinte mindenki tudja, hogy Sarao inkább csak egy áldozati bárány.

Más szempont:

Vannak álláspontok, miszerint nem kellene tiltani ezt az aktivitás. Van benne valami, ugyanis tetszik vagy nem, de a puffer kint van “risk”-ben. A trükközők pechére átszaladhatnak a pufferen (adverse selection risk)  és ezzel akaratlanul is de adtak likviditást:)

A butaság rész:

Kimenni ezzel a játékkal a piacra olyan mint amikor valaki egy bekamerázott bankot megy kirabolni álarc nélkül, bízva abban, hogy nem fogják majd elkapni. Nem túl innovatív.

A lebukás szinte garantált (mindig csak idő kérdése), mert tulajdonképpen a legnagyobb HFT cégek bajusza van húzogatva. Ezek a cégek a legutolsó sorban nevezhetőek földre szállt angyaloknak és nagyon nem szeretik, ha öcskösök turkálnak a zsebükben. Amikor megunják, hogy szórakoznak velük akkor csak átküldik a tőzsdének az analitikát… Onnan meg megy a felügyeletre majd a bíróságra. A végén pedig az lesz mondva, hogy a lakosság lett megvédve a manipulátoroktól. Amit szabad Jupiternek azt nem szabad a kisökörnek.
A lebukásig (néha még azután is) a trükközők jellemzően maguk is elhiszik, hogy okosak (illusion of knowledge) és gyakran a pökhendiség sem marad el. Sarao-t mikor figyelmeztették, azt üzente a CME-nek, hogy “nyasgem”. Most meg akár 10 évre is berakhatják a hűvösre.  Az itt található video mutatja, ahogy Sarao pufferolja az E-mini könyvét: https://www.youtube.com/watch?v=LHC00Xr3AU0  Egy kicsit mókás, hogy egyedül Őt akarják okolni a 2010-es Flash Crash-ért.

Konklúzió:

Reménykedem, hogy egyre ritkábban fogok kapni a kulcslyukakból olvasnivalót…

Kategória: . | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.